Hulladékgazdálkodás

Azért kiemelkedően fontos beszélnünk a gumiabroncsokból keletkező hulladékokról és azoknak kezeléséről, mert egyrészt hozzátartozik a teljes képhez, másrészt hazánkban egy fokozottan érzékeny téma.

Magyarországon évente 45 ezer tonna gumiabroncs-hulladék keletkezik, ami egy irtózatos számadat.

Egy átlagos használó körülbelül 4 évente cseréli le a gumiabroncsait, és ha azt is hozzávesszük, hogy hazánkban körülbelül 3.6 millió gépjármű van forgalomban, mindjárt nem is tűnik annyira ésszerűtlennek az imént említett mennyiség.

A gumiabroncsok fokozott terelést jelentenek a környezetre, mert használat közben mindössze 10 %-nyit veszítenek tömegükből, mire használhatatlanná válnak, és biológiai úton nem bomlanak le.

Éppen ezért elkeserítő, hogy mennyien dobálják el a használt abroncsaikat az erdőkben, folyóvizek partján, vagy a kommunális hulladékba.

Ha meg szeretnénk szabadulni használt abroncsainktól, akkor a legegyszerűbben és leginkább környezettudatosabban úgy járunk el, ha leadjuk egy átvevőhelyen.

Általában a szervizek, gumijavítók vállalják az átvételt és az elszállítást újrafeldolgozásra, de sajnos törvény még nem kötelezi a gyártókat, forgalmazókat a hulladék visszavételére, mint például az elemek, akkumulátorok, gyógyszerhulladékok esetén.

Mivel már nem használatosak a gyártás során az olyan káros, rákkeltő anyagok, mint a benzol és a toluol, így sokkal többféleképpen lehet újrahasznosítani a gumikat különböző célokra. 

Újrahasználat

Sok eldobott abroncs még újra használhatóvá tehető egy „újrafutózás” segítségével.
Ilyenkor felújítják a gumi futófelületét, újravágják a barázdákat, ezzel hosszabbítva meg az élettartamát.
Ezt az eljárást elsősorban repülőgépek abroncsainál alkalmazzák, ahol a fokozott súrlódás miatt hamarabb használódnak – ezt általában 7-9-szer ismétlik, mielőtt az abroncsot hulladékká nyilvánítják.
Személyautó-abroncsoknál viszont az olcsó termékek előtörésével ez az eljárás gyakorlatilag megszűnt. 

A gumi újrahasznosítása

A legtöbb eldobott abroncs sorsa végül az lesz, hogy az újrafeldolgozóba kerül, ahol egy sor mozzanatot követően újabb termékek készíthetőek belőlük.

Első lépésként a gumikat ledarálják egy ipari darálóval – ez történhet durvára vagy finomra attól függően, hogy milyen célra lesz felhasználva.

Ezután mágneses úton eltávolítják az acélmaradékokat, amelyek szintén újrahasznosításra kerülnek, kohászati úton.

A felaprított gumizúzalékot ezt követően hasznosítják az építőiparban a beton adalékaként, mivel könnyebb, mint a kavics, de épületek panelei közé helyezve rezgéscsillapítóként is használható.

Ezen kívül az útépítésben, burkolásban van fontos szerepe, ugyanis préseléssel ebből a zúzalékból állítják elő a rugalmas futópályák, sportpályák burkolatát, műfüves pályát. ezen kívül közútépítésnél is használhatóak alapozásképpen a préselt gumilap. 

Tüzelőanyag

Tüzelőanyag

A gumiabroncs tüzelőanyagként is igen értékes, ugyanis például a cementgyártásban hatalmas mennyiségű fosszilis fűtőanyagot lehet kiváltani.

A fekete kőszénhez nagyon hasonló fűtőértéke miatt a különösen elhasználódott, rugalmasságát elvesztett gumikat nagy mennyiségben használják fel tüzelőanyagként.

Természetesen ennek komoly feltételei vannak, már ami a keletkező légnemű égéstermékek elvezetését és semlegesítését illeti, ezek nélkül ugyanis fokozottan környezetkárosító lenne az ilyen irányú felhasználás.

Érdekességként még mindenképpen érdemes megemlíteni egy 2000-es évek elején indult projektet, amely kéntelenítő baktériumok segítségével képes semlegesíteni a vulkanizálás során a gumiba került kénvegyületeket.

A skóciai Napier egyetem kutatása afelé irányul, hogy az abroncshulladékból elkülöníthető legyen a kaucsuk az adalékanyagoktól (koromtól, cinktől, egyebektől), így az akár az autógumi gyártásban is újra felhasználható lehet. 

Gumiabroncs